A Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület alapszabálya

A Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület

alapszabálya

Az Alapszabály a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) alapján került módosításra és egységes szerkezetbe foglalásra (a módosítások vastagon szedett betűkkel kerültek kiemelésre)

Általános rendelkezések

1.§

(1) A Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) célja az otthoni ápolásban (home care) és a hospice ellátásban (a továbbiakban együtt: otthoni ápolás) résztvevő orvosok, ápolók, gyógytornászok, fiziotherápiás szakemberek, logopédusok, konduktorok, továbbá főiskolai vagy más egészségügyi képesítéshez kötött tevékenységet végző, illetve képesítéssel nem rendelkező személyek (a továbbiakban együtt: ápolók) szervezeteinek önkormányzattal rendelkező szakmai, szervezeti képviselete.

(2) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

(3) Az Egyesület rövidített elnevezése: MOHE

székhelye: 1037 Budapest, Bécsi út 81. 1. em. 20.

Az Egyesület feladatai

2. §

Az Egyesület

az otthoni ápolás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi az ápolók szakmai érdekeit, jogait és tekintélyét,
etikai állásfoglalást alkot,
felkérés esetén véleményezi az ápolók szakmai tevékenységét és anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló jogszabály megalkotását,
felkérés esetén véleményezi az otthoni ápolási tevékenység szervezete és működése alapvető fejlesztési irányai, tervei meghatározását,
felkérés esetén részt vesz az Egyesület tagjai és az egészségbiztosítás szervei közötti általános szerződési feltételek kialakításában,
felkérés esetén véleményezi az ápolóképzés, szakmai továbbképzés követelmény szintjét érintő elképzeléseket,
kongresszusok és szakmai tanácskozások, továbbképzések szervezése,
az Egyesület 2. § 22. pontja szerinti közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Közgyűlés

3. §

(1) Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, melynek kizárólagos hatáskörébe tartozik

az Egyesület Alapszabályának a megalkotása és módosítása,
az Elnökség elnökének és tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság és Etikai Bizottság, továbbá az Egyesület által létrehozott egyéb bizottság(ok) elnökeinek és tagjainak 5 évre történő megválasztása,
az éves költségvetés meghatározása,
az Elnökség és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása,
a tagsági díj megállapítása,
az Etikai Bizottság állásfoglalásainak jóváhagyása,
az Elnökség tagfelvételt elutasító döntése elleni fellebbezés elbírálása.

A Közgyűlés tagjait az Egyesület tagjainak összessége alkotja. Az egyéni vállalkozó tag tagsági jogait a Közgyűlésen személyesen gyakorolja, a gazdasági társaság, egyesület, alapítvány tagok tagsági jogaikat a Közgyűlésen a cégbíróság vagy a törvényszék által nyilvántartott képviselőjük által gyakorolják.
A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlés ülése főszabály szerint az egyesület székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek Magyarország közigazgatási területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is.

(4) A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:

a.) az egyesület nevét és székhelyét;

b.) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c.) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.

(5) A közgyűlési napirendi pontok szabályai:

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Elnökség

4.§

Az Elnökség 7 tagú, amely az Egyesület elnökéből és 6 elnökségi tagból áll. Az egyesület elnöke Friesz Anna Katalin (születési hely, idő: Győr, 1962. október. 10.; anyja neve: Tóth Anna; lakcíme: 9029 Győr, Votinszky utca 68; adóazonosító jele: 8349801735).

Az egyesület elnökét és az elnökségi tagokat a Közgyűlés választja titkos szavazás útján azon tagjai sorából, akiket a Közgyűlés bármely tagja az adott tisztségre előzetesen jelölt, és akik a tisztség elfogadására irányuló szándékukat megválasztásuk esetére előzetesen, írásban bejelentették. Az egyesület elnökének és elnökségi tagjának választható továbbá az egyesület jogi személy tagjának tagja, részvényese, alapítója, továbbá ezen jogi személyek vezető tisztségviselői, illetve alkalmazottjai, szakmai vezetői vagy vele legalább egy évre szerződött közreműködői. Jelen pont vonatkozásában az egyesület tagjai a Ptk. rendelkezéseitől eltérni kívánnak azzal, hogy az eltérés nem veszélyezteti az egyesület tagjainak, hitelezőinek érdekeit, továbbá az eltérést jogszabály nem zárja ki.

Az Elnökség hatáskörébe tartozik

a Közgyűlés előkészítése és összehívása,
a tagfelvétel,
a 2. §-ban meghatározott véleményezési jogok gyakorlása,
két Közgyűlés között a 3. § (1) bekezdésben a Közgyűlésnek fent nem tartott valamennyi egyesületi feladat ellátása.

Az Elnökség a tagjai közül titkárt és a Közgyűlés által meghatározott egyesületi feladatok ellátására felelősöket jelölhet ki.
Az elnök helyettesítésének módjáról az Elnökség dönt.
Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévente egy alkalommal ülésezik.
Az Elnökség üléseit az elnök a napirend megjelölésével és a rendelkezésre álló előterjesztések szövegének megküldésével írásban hívja össze oly módon, hogy a meghívó legalább nyolc nappal az ülés napja előtt az Elnökség tagjaihoz megérkezzen. Az elnökség üléseinek megtartására a Közgyűlés írásbeli határozathozatalára, valamint az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott ülésére vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.
Az Elnökség határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség valamennyi tagját 1-1 szavazati jog illeti meg. Az Elnökség határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazás útján hozza meg.
Az Elnökség a mindenkori Elnök tiszteletdíját évente határozza meg.
Az Elnökség külföldi tanulmányútra, szakmai továbbképzésekre és kongresszusokra tagokat delegálhat.

5.§

Az elnök ellátja az Egyesület képviseletét, vezeti a Közgyűlést és az elnökségi üléseket.
Az Egyesület nevében aláírásra az elnök, illetve akadályoztatása esetén két elnökségi tag jogosult. Kötelezettségvállaláshoz és a bankszámla feletti rendelkezéshez az Elnök aláírása szükséges.
A titkár ellátja az Egyesület ügyviteli feladatait, akadályoztatás esetén helyettesíti az elnököt.

Bizottságok

6.§

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működésére, gazdálkodására, pénzügyi és számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az Egyesület szerveinél.
A Felügyelő Bizottság 3 tagú, amely elnökből és 2 tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés választja titkos szavazás útján azon tagjai sorából, akiket a Közgyűlés bármely tagja az adott tisztségre előzetesen jelölt, és akik a tisztség elfogadására irányuló szándékukat megválasztásuk esetére előzetesen, írásban bejelentették. Felügyelő Bizottsági tagnak választható továbbá az egyesület jogi személy tagjának tagja, részvényese, alapítója, továbbá ezen jogi személyek vezető tisztségviselői, illetve alkalmazottjai, szakmai vezetői vagy vele legalább egy évre szerződött közreműködői.
A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább félévente egy alkalommal ülésezik, és évente egy alkalommal beszámol a Közgyűlésnek.
A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke a napirend megjelölésével és a rendelkezésre álló előterjesztések szövegének megküldésével írásban hívja össze oly módon, hogy a meghívó legalább nyolc nappal az ülés napja előtt a bizottság tagjaihoz megérkezzen.
A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha azon két tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság valamennyi tagját 1-1 szavazati jog illeti meg. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazás útján hozza meg.

7.§

Az Egyesület az otthoni ápolásra vonatkozó etikai állásfoglalások kiadására Etikai Bizottságot működtet.
Az Etikai Bizottság 3 tagú, mely elnökből és 2 tagból áll. Az Etikai Bizottság tagjait a közgyűlés választja titkos szavazás útján azon tagjai sorából, akiket a Közgyűlés bármely tagja az adott tisztségre előzetesen jelölt, és akik a tisztség elfogadására irányuló szándékukat megválasztásuk esetére előzetesen, írásban bejelentették. Az Etikai Bizottsági tagnak választható az egyesület jogi személy tagjának tagja, részvényese, alapítója, továbbá ezen jogi személyek vezető tisztségviselői, illetve alkalmazottjai, szakmai vezetői vagy vele legalább egy évre szerződött közreműködői.
Az Etikai bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, állásfoglalásait jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjeszti.
Az Etikai Bizottság üléseit az Etikai Bizottság elnöke a napirend megjelölésével és a rendelkezésre álló előterjesztések szövegének megküldésével írásban hívja össze oly módon, hogy a meghívó legalább nyolc nappal az ülés napja előtt a bizottság tagjaihoz megérkezzen.
Az Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha azon két tagja jelen van. Az Etikai Bizottság valamennyi tagját 1-1 szavazati jog illeti meg. Az Etikai Bizottság határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazás útján hozza meg.
A bizottságok üléseinek megtartására a Közgyűlés írásbeli határozathozatalára, valamint az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott ülésére vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.

8.§

A Közgyűlés további bizottságok létrehozásáról is rendelkezhet.

Összeférhetetlenségi szabályok

9.§

Összeférhetetlen az egyesületi tisztséggel, ha valaki az egészségügy ágazati szintű államigazgatás irányításában, törvényességi felügyeletében és finanszírozásában vezető beosztásban, vagy tisztségviselőként részt vesz - kivéve a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara - valamint az egészségügy területén működő érdekvédelmi szervezetben tisztséget tölt be.
Az Egyesület Elnökségének nem lehet tagja az Etikai és a Felügyelő Bizottság tagja.
Az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói, tevékenységükben egymás alá- és fölérendeltjei.
A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozásától jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő, akit a vezető tisztségviselői tevékenységtől tiltottak el.

A vezető tisztségviselői megbízás megszűnése:

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
visszahívással;
lemondással;
a vezető tisztségviselő halálával;
a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

A vezető tisztségviselő a közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Eljárási szabályok

10. §

A közgyűlés összehívása akkor minősül szabályszerűnek, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban – a megküldött meghívó útján – értesülnek.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárulnak az ülés megtartásához.

Az Elnök a közgyűlés összehívását megelőzően a napirend tervezetét megküldi a tagoknak azzal, hogy arra a kézhezvételtől számított öt napon belül észrevételt, illetve újabb napirendi pontokra vonatkozó indokolt indítványokat tehetnek. A határidő lejártát követően a beérkezett javaslatokat és észrevételeket figyelembe véve az elnök összeállítja a közgyűlés napirendi pontjait.

Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra jogosult jelen legyen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.

A közgyűlés lebonyolítása:

Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők (utóbbiak egyúttal szükség szerint, a titkos szavazásoknál mindig szavazatszámláló bizottságot is alkotnak).

A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén elnökségi tag látja el a levezető elnöki teendőket.

A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag (tagi képviselő) is lehet.

A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.

Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.

A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel, megadhatja, figyelmeztetheti az előre megadott időkeret túllépésére, illetve a tárgytól való eltérésre. A levezető elnök megvonhatja a felszólalótól a szót, ha az a figyelmeztetés ellenére tovább folytatja az arra okot adott magatartását. Rendzavarás esetén figyelmeztetéssel élhet, illetve ez okból felfüggesztheti a közgyűlés ülését.

A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást.

Az Egyebek napirendi pontban tájékoztatók, szavazást nem igénylő beszámolók tárgyalhatóak.

A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A közgyűlés határozatképessége:

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van.

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és (áthúzott szövegrész törölve) legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze, ha a közgyűlés meghívójában a távollét e jogkövetkezményére és a meghatalmazott képviselő igénybe vételének lehetőségére a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A közgyűlés ez esetben a napirend kiegészítéséről nem határozhat.

A közgyűlési szavazás módja, a határozatok közlése:

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt.
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.

A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról szavaznak, és ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.

Közgyűlés jegyzőkönyvezése:

A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket.

Írásbeli határozathozatal

Az Egyesület tagjai a Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben közgyűlés tartása nélkül is határozhatnak.

A Közgyűlés tartása nélküli döntésre bocsátott határozatok tervezetét és a határozat tervezetének indokolását a tagoknak az Egyesület Elnöke írásban köteles megküldeni (ideérte az elektronikus levél [e-mail] útján történő kézbesítést is) úgy, hogy a döntésre a tagoknak legalább nyolc nap álljon rendelkezésre. A tagok ezen határidő eltelte előtt küldhetik meg írásban (ideérte az elektronikus levél [e-mail] útján történő kézbesítést is) szavazatukat.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül, vagy ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően megérkezik, akkor szavazatok megérkezésének napjától számított három napon belül az Egyesület Elnöke megállapítja a szavazás eredményét, és ezt további három napon belül írásban (ideérte az elektronikus levél [e-mail] útján történő kézbesítést is) közli a tagokkal. Kétség esetén a döntésre bocsátott határozattervezeteknek a tagokhoz történt megérkezését az Egyesület, a szavazatnak határidőben történt elküldését és az Egyesülethez történt megérkezését a tag köteles bizonyítani.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a Ptk.-nak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Elektronikus hírközlő eszközzel történő Közgyűlés tartása

A Közgyűlés személyes jelenlét helyett tartható elektronikus hírközlő eszköz segítségével is.

A Közgyűlésre szóló meghívót a Közgyűlést 15 nappal megelőzően elektronikus úton e-mailben az Elnök küldi meg a tagok részére. Az elektronikus úton történő megtartás ellen bármely tag írásban, illetve e-mailben tiltakozhat.

Az Egyesület tagja a Közgyűlésen elektronikus hírközlő eszközzel abban az esetben vehet részt, ha a tag, illetve annak képviselője azonosítása, illetve a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított. Az elektronikus hírközlő eszközzel megtartandó Közgyűlés során az Elnök által a meghívóban meghatározott, a kommunikáció képi adatátvitelre alkalmas eszköz és program (pl. Skype, Google Meet, Microsoft Teams, Zoom, stb.) segítségével történik. A képi adatátvitel esetében az azonosítás a kép és az igazolvány egyidejű beazonosítása útján történik.

Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott közgyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat felvételen úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb ellenőrizhető legyen. A Közgyűlésről ebben az esetben is utólag írásbeli jegyzőkönyv készül, melyre a Közgyűlés jegyzőkönyv felvételének általános szabályai vonatkoznak.

Ahol az Alapszabály írásbeli közlést, értesítést, tájékoztatást ír elő, azon érteni kell az egyesület és a tagok között a tagok által az egyesület részére bejelentett elektronikus levélcím (e-mail) útján történő közlést, értesítést, tájékoztatást is.

Tagsági viszony

11.§

Az Egyesület tagja lehet az a magyarországi székhelyű egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, egyesület, alapítvány, aki – illetve amelynek legalább egy magyar állampolgárságú tagja (alkalmazottja, vagy vele legalább egy évre szerződött közreműködője) –

Magyarországon lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik,
Magyarország területén otthoni ápolási tevékenységet folytatott, folytat, illetőleg kíván folytatni,
az egyesületi tagdíjat megfizeti,
az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.

Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, illetve jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) az otthoni ápoláshoz kapcsolódó szolgáltatásával vagy egyéb módon hozzá kíván járulni az Egyesület feladatainak teljesítéséhez, amennyiben ő – illetve legalább egy magyar állampolgárságú tagja (alkalmazottja, vagy vele legalább egy évre szerződött közreműködője) – Magyarországon lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, az egyesületi tagdíjat megfizeti, az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.
A tagdíj mértéke: 25.000. Ft azaz huszonötezer forint évente. A tagdíjat a tag legkésőbb minden év március 31. napjáig köteles - az egyesület pénzforgalmi számlájára megfizetni, kiállított számla ellenében, - a tagdíjat az egyesület rendelkezésére bocsátani.

12.§

A tag az Elnökségnél kérheti felvételét. Az Elnökség a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül dönt a felvételről.
A tagfelvételt elutasító döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni, és a határozat meghozatalától számított 8 napon belül a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet a közgyűléshez, amely azt a benyújtástól számított 60 napon belül elbírálja.
Az Egyesület első- és másodfokú tagfelvételi eljárásában nem vehet részt az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el. A másodfokú tagfelvételi eljárásban nem vehet részt az sem, aki az elsőfokú döntés meghozatalában részt vett.
A tagfelvételt elutasító másodfokú határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított 30 napon belül keresetet nyújthat be a bírósághoz.

Megszűnik a tagsági viszonya annak, aki

a tagsági viszonyáról lemondott,
nem felel meg a ll.-ban meghatározott tagsági feltételeknek,
az otthoni ápolásra vonatkozó etikai állásfoglalással (7. §) ellentétes tevékenységet folytat.

A tagsági viszony megszűnését az (1) bekezdés a.) pontja szerinti esetben az Elnökség, az (1) bekezdés b.) és c.) pontja szerinti esetekben a Közgyűlés állapítja meg. A kizárási eljárást első fokon – az Elnökség tagjainak ügye kivételével – az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tagírásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az Elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.

A taggal az Elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak tovább tartalmaznia kell az igénybe vehető – egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság], és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A közgyűlés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz. Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles az egyesület közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.

A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:

az Elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,
fellebbezés esetén, illetve az Elnökség tagjai vonatkozásában a közgyűlés kizárást helybenhagyó (elnökségi tagok esetében kizáró) határozatának meghozatalával.

A tagsági jogviszonyt a közgyűlés harminc napos határidővel felmondhatja, ha a rendes tag hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével. Ugyanez irányadó a pártoló tagra is, ha az általa vállalt vagyoni hozzájárulást nem teljesítette.

Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy mulasztását ki kívánja menteni, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat. A felszólításnak továbbá tájékoztatást kell adni az esetleges fizetési kedvezményekről is.

A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg. A Közgyűlés döntése ellen a kérelmező 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

14.§

Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, illetve jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) az otthoni ápoláshoz kapcsolódó szolgáltatásával vagy egyéb módon hozzá kíván járulni az Egyesület feladatainak teljesítéséhez.

Záró rendelkezések

15.§

Az Egyesület a működésének költségeit a tagjai által fizetett tagdíjból, egyéb díjbevételekből, támogatásokból, és egyes - az Egyesület célkitűzéseitől nem eltérő - gazdasági vállalkozási tevékenységből származó bevételekből fedezi.

16.§

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

17.§

Az egyesület megszűnik, ha

tagjainak száma hat hónapon át nem éri el a tíz főt,
a taggyűlés a feloszlatását, vagy más egyesülettel történő egyesülését, illetve szétválását határozza el,
a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv feloszlatja,
az egyesület megvalósította a célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt az egyesület nem határoz meg.

Az egyesület megszűnése esetén a kötelezettségek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az egyesület céljával megegyező, vagy más, hasonló célú közhasznú szervezet részére kell átadni.

Az Alapszabályban nem rendezett kérdésekben a Ptk., az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok az irányadóak.

A Budapesten 1995. év szeptember hó 19. napján kelt Alapszabály módosításokkal 2021. április 8. napján egységes szerkezetbe foglalt szövege.

Kelt.: Budapesten, 2021. április 8.

Friesz Anna Katalin

elnök

Záradék:

Alulírott, Friesz Anna Katalin, mint az Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület elnöke igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján kialakult hatályos tartalmának.

Kelt.: 2021. április 8.